Decem logoDecem text

Egy hely - végre Tatán is!

„Nincs egy hely, nincs egy hely, ahova mehetnék…” – így szól a Piramis együttes régi-régi slágere. Tatán ezentúl egy kis módosítással lehetne énekelni a nótát: hiszen nekünk már van „egy hely”! Hosszas készülődés után, és a holland testvérvárosunkból, Alkmaarból érkezett segítségnek hála, 2011. november 11-én megnyithattuk a régóta áhított Tatai Ifjúsági Klubot!


Ahogyan arról előző cikkeinkben beszámoltunk, hatalmas utat tettünk meg e terv megvalósulásáig, egészen 2008-tól, amikor az önkormányzat letette voksát egy ifi helyiség létrehozása mellett, a Gyermekbarát város programon belül.
A magyar származású, Hollandiában élő D. Kovács Attilának és a Kern8 nonprofit szervezetnek hála, az események felgyorsultak az utóbbi időben.  A hollandiai tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis hasznos egy ifjúsági klub – éppen ezért óriási lelkesedéssel támogatták alkmaari barátaink az elképzelésünket – többek között berendezési tárgyak, felszerelések gyűjtésével.  Alighogy véget ért az „Inter-aktív generációk” projekt kezdő programja, „Az ifjúságért, az ifjúsággal” konferencia október közepén, csörgött a telefon a polgármesteri hivatalban: az alkmaariak egy héten belül hozzák a kint összegyűjtött holmikat a tatai klub részére!
Attila és munkatársa, Dennis Haak – tizenkilenc óra autóút után – november 9-én érkezett meg Tatára. A hivatal előtt már várta őket Robozné Schőnfeld Zsuzsanna alpolgármester asszony, Osgyáni Zsuzsanna nemzetközi-, Schäfferné Czirok Vera ifjúsági referens és Payer Lívia klubvezető. (Egy-két perc múlva jómagam is csatlakoztam a rögtönzött fogadóbizottsághoz.) Így együtt kukkanthattunk be a zsúfolásig felpakolt kisteherautóba, amit Attila vezetett, saját kezűleg. Útjuk zökkenőmentes volt, ám egy kicsit elfáradtak az 1500 kilométer után. És amúgy is: gyűjteni kellett az erőt a másnapra!
A csütörtöki nap arról szólt, hogy a klubhelyiség adott terét – ami, valljuk be, nem annyira hatalmas a maga 24 + 30 négyzetméterével – a lehető legjobban kihasználva, otthonosan rendezzék be és díszítsék ki. Szerintem – sikerült.
November 11-én, péntek délelőtt még az utolsó simítások folytak, hogy minden tökéletes legyen. A megnyitó ünnepség vendégei – túlnyomórészt tatai diákok és jó pár érdeklődő felnőtt – már négy óra körül gyülekeztek a klub környékén.  Fél ötkor pedig elérkezett a várva várt pillanat, és felcsendült Révész Sándor dala. „Tatán már lett egy hely!” – hangsúlyozta Robozné Schőnfeld Zsuzsanna alpolgármester asszony köszöntő szavaiban.  A jeles eseményt dr. Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója is megtisztelte jelenlétével.  Örömmel nyugtázta, hogy a gyermekbarát város projekt nagyon jó úton halad. Ezt követően a négy évvel ezelőtti diákpolgármester, Balázsfalvi Balázs szavait tolmácsoltam, aki nem tudott jelen lenni az átadón, hiszen Londonban él és tanul. Balázs tevékenykedése alatt született meg a „Kell egy hely!” projekt ötlete. Levelében megköszönte a támogatóink segítségét, és sok sikert kívánt a klub működéséhez. Michl József polgármester, térségünk országgyűlési képviselője a megnyitó beszédében felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy éljenek az ifjúsági klub adta lehetőségekkel. A klub vezetője és a mögötte álló lelkes csapat azon fog dolgozni, hogy barátságos, családias légkört tartsanak fenn.  Ehhez természetesen elengedhetetlen a diákság, a szülők és a környéken lakók együttműködése.
Már csak egyetlen dolog maradt hátra: a klub átadása. A magyar és holland trikolórból összefont szalagot – ami a Kern8 és a tataiak összefogását jelképezte - Dr. Kecskeméti Edittel, D. Kovács Attilával és Polgármester úrral közösen vágtuk át.  
A nyisszantás után kiderült, hogy mindkét fél tartogat még meglepetést a másik számára. Attiláék két micimackós csomagolópapírba burkolt csomagot adtak át nekünk.  Saját kezűleg festett-graffitizett „cégtáblák”, lapultak bennük, „Kell egy hely!” és „Tatai Ifjúsági Klub” felirattal. Hogy biztosan ne „kallódjon el”, ott, azon nyomban felerősítették az egyik színes táblát az ajtó fölé. Michl József pedig Tata Város Tiszteletbeli Polgára címet adományozott D. Kovács Attilának munkája elismeréseképpen, valamint egy elismerő oklevelet a Kern8 nonprofit szervezet részére.
Az átadó ceremóniát két igen tehetséges, fiatal zenés-énekes fellépése zárta, akik mellesleg az Eötvös gimnázium egykori diákjai voltak.  Varga Lilla – aki sokunk számára ismerős lehet az X-faktor tehetségkutató versenyből - és Karádi Gergő a hideg ellenére nagy örömmel adták műsorukat a lelkes közönségnek.
Végezetül pedig az érdeklődők előtt is megnyílt a tatai klub. Vidám gitárszó mellett körbenézhettek a látogatók a helyiségben. A csocsóasztalon megkezdődtek a meccsek, előkerültek a társasjátékok, s kötetlen eszmecserére is sor került.
Úgy gondolom, most már bátran mutathatjuk meg mások számára is a klubot. Ezt mi sem igazolja jobban, minthogy a megnyitóra két komáromi barátom is eljött, akik az ottani diáktanács képviselői. Elmondták, hogy nagyon irigyelnek minket, hiszen nekik szintén kell egy hely, bizony, már régóta. Julcsi és Dávid ötleteket merítettek tőlünk, és azóta is érdeklődnek a klub hogyléte felől.
Méltán lehetünk büszkék a helyiségre: a holland adományoknak köszönhetően szinte minden megtalálható benne, ami a fiatalokat leköti: csocsóasztal, darts, számítógépek, laptopok, több tucat társasjáték, hifi torony, kreatív játékok, tévék, fényképezőgépek, PlayStation, babzsákfotelek…  Ám holland barátaink az olyan apróságokról, mint a falióra, lufik, gyertyák, dekoráció sem feledkeztek meg. Sőt, tőlük kaptuk az összes bútort, polcokat, asztalokat, székeket, kanapékat is! Ezúton is szeretném megköszönni a tataiak nevében Attilának és segítőinek az értékes felszerelést!
Sajnos a két alkmaari vendégünknek még aznap este el kellett búcsúzni Tatától. Remélhetőleg jó érzéssel tértek haza, tudván, hogy az ifjúsági klub-projektet megvalósultnak tekinthetik.
Másnap, szombaton pedig megtartottuk az első foglalkozást. Baracska Árpád szőgyéni grafikust hívtuk meg, hogy valami frappáns kézműves dologgal kösse le az érdeklődő diákokat. Az alsó szinten található hatalmas asztalt ültük körül, megközelítőleg tizenhárman. Árpi bá’ közvetlensége mindig garancia a jó hangulatra! A délelőtt folyamán fadíszeket faragtunk-festettünk a vezetésével, és előállt néhány logótervvel is a klub részére.  Délután a fiúk beüzemelték a PlayStation-t, és folytatódott az előző nap megkezdett csocsómeccs.
Ha szeretnél nyugodtan beszélgetni barátaiddal, vagy egyszerűen csak „leereszteni” suli után, ám nem akarsz dohányfüstben, sörszagban pácolódni, akkor itt a helyed! Várunk rád! Ne feledd: már van egy hely Tatán!

Dózsa Eszter diákpolgármester
 

Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Egy hely - végre Tatán is!
Category: